...melegfelvonulás. Előre szólok, ez az írás nem magával homoszexualitással, és annak utcai megjelenésének kérdéskörével foglalkozik (bár pl.: tavaly az egyik kamionon papiruhában bibliaszerű könyvvel a kezében bohóckodó felebarátom magatartása sértette a lelkiismerti és vallási meggyőződésemet - több toleranciát eztán, nagyobb érzékenységet, ha kérhetném!)
A kampánnyal van bajom, de nagyon! Eddig ez a két plakát látott napvilágot - értesülésem szerint:
és
És mi mindezzel a baj? Miért gyerekek?! Egy periférián lévő szubkultúra, amelyek a maga elismertetéséért küzd, a nagyobb elfogadásért kampányol, ne gyerekekkel tegye ezt! A gyerekeket ki kell hagyni ebből! Vigyázzunk kicsit... Ugyanolyan rossznak tartom, mintha pl. pártpolitikai kampányban használnák őket, vagy amikor a szülők már kiskoruktól fogva modellkarriert akarnak gyermeküknek. Rossz, mert használják őket! Kihasználják őket...
Értem én, fontos a figyelemfelkeltés, persze, meg a polgárpukkasztás! Csakhogy az a gyerek, aki a plakáton szerepel, még nem tud felelős döntést hozni, nem tud kiállni a társadalmat megosztó téma ellen/mellett. Gondoljunk csak bele, milyen jelentéstöbblet kapcsolódhat például az első plakáthoz? (Magam előtt van egy beteges pedofil, aki úgy nézi, mint egy nyitott étlapot...) Vagy mit fog gondolni erről a második plakáton szereplő kislány, ha felnő? Ha értékrendjébe nem fog beleférni az egyneműek szerelme?
Vastörvénynek kellene lennie (melegnek és nemmelegnek, liberálisnak és konzervatívnak, hívőnek és ateistának stb.): első a gyerek érdeke, a konkrét hús-vér gyerek érdeke és a gyerekek érdeke általában. És ez előbbre van bárminél...
A kedvencem egyébként az egyik hozzá fűzött indoklás, a velvet.hu-ról:
"Több terv készült és több plakát is. A most megjelent plakátot az LMBT közösségnek szántuk. Azért emellett a koncepció mellett döntöttünk, mert mindannyian voltunk gyerekek, akár heteroszexuálisként, akár leszbikusként vagy melegként éljük most az életünket. Az pedig ismert, hogy a gyerekek, ha igaztalanul bántják őket, a legnagyobb elszántsággal küzdenek az igazukért. Így teszünk most mi is, és nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, hiszen tavaly nyáron megtámadtak bennünket a felvonuláson és az azt követő éjjelen is.A plakátoknak elkészült két másik verziója, amely ugyanerre a gondolatra épít: mindenkinek szüksége van az elfogadásra, ahogyan a gyerekeknek a szeretetre. Az elfogadás pedig csak úgy lehetséges, ha megismernek bennünket. Ennek a legjobb módja, ha eljönnek a fesztiválra, ahol számos kulturális programmal várjuk az érdeklődőket. Ezek a plakátok ezt üzenik, és aki mást magyaráz bele, az saját előítéletességéről tesz tanúbizonyságot."
Értjük ugye? Ha nem pontosan értem ugyanazt (pontosan ugyanazt), mint a kampány készítői, akkor előítéletes bunkó vagyok. Akkor ezek után kéretik lábjegyzetekkel, függelékkel, ábrákkal ellátni a plakátokat. Ez azért vicces, mivel manapság mindenhol a gondolatok pluralizmusáról, szubjektivizmusról beszélnek (hermenutikai okfejtésbe most nem kívánok belemenni). Ez egyként olyan, mintha előttem lenne egy kép, amin egy nagydarab kopasz bakancsos épp horogkeresztet fest a falra. Előítéletes az, aki egy szkínhedet lát, aki náci grafitti megvalósításán ügyködik. Aki nem előítéletes, világosan látja, hogy egy testépítő, tar hindu, aki szereti a metál zenét, épp szvasztikát fest a falra, mindenki nagy örömére. Egyértelmű nem?
Csatlakozz!
Hozzánk szólás