A baj ott van, hogy semmit sem lehet a nevén nevezni. Ha azt mondom, cigánybűnözés, akkor nem azt mondom, hogy minden cigány bűnöző (ez rasszizmus lenne valóban), hanem azt, hogy vannak a társadalomban szociális, kultúrális okok miatt elsősorban a cigányság bizonyos tagjaira jellemző deviáns, másokat sértő, jogilag büntethetú cselekmények, amiket kezelni kellene - nem erőszakkal. Ehez viszont ki kellene mondani, ami tény, és meg kellen vizsgálni...
A magyar gárda nem lehet semmire megoldás - megalakulásuk óta vallom, ahogy azt is, hogy eddig a baloldal húzott belőlük előnyt. Mindazáltal eddig csak hiszti volt körülöttük, és persze hangulatkeltés - itt is ki kellene mondani az igazságot.
Ez pedig a témához egy kis adalék, szerintem nayon jó, a szélsőközéptől: video.google.com/videoplay?docid=4612868161620325577&q=szigor%C3%BAan+ellen%C5%91rz%C3%B6tt+mondatok&ei=asFXSO-xI4fcjAKXlZiBDw

Kedves Szjaki, semmiképp nem hagyhatom szó nélkül, hogy számomra ellentmondás jelentkezik itt, amikor az egyik bejegyzésben ez a mondat áll: "Hogy TÉGED is megérintsen a VÉGTELEN SZERETET...", a belinkelt, figyelmünkbe ajánlott cikkben pedig pl. ez: "No, ebbe a nyári konyhába költöztek be a rohadékok egy szép napon, három esztendeje immár. S a rohadékok nem azért rohadékok, mert cigányok, hanem mert nem valók emberi közösségbe, azért."
Ez az utóbbi hangnem számomra totálisan elfogadhatatlan, és nem csak hogy a normális társadalmi vitát gátolja szerintem, hanem alapvetően ellentmond annak, amit én keresztényként emberről, bűnről, nyomorúságról gondolok.
Ami engem illet - szeretnék normális, indulatmentes vitát gárdáról meg romákról, ha ez lehetséges. Mind a véleményemet, mind a hangnememet az evangéliumnak szeretném alárendelni.
Érdekelne véleményed.
Üdv - Sz. T.

Köszi az észrevételt! Nem véletlenül két cikket linkeltem, két eltérő szemszöget bemutatandó, ezzel elkerülve az elfogultságnak még csak szemernyi gyanúját is. És azt sem rejtem véka alá, hogy elsősorban provokálok ezekkel a linkekkel, hogy végre, valahára reagáljatok, mondjátok el a véleményeteket ezekről a témákról, kérdésekről, ezért is örülük a bejegyzésednek.

Azonban nem írtam egy szóval sem, hogy egyetértek a cikk írójával, hangnemével, meglátásával, stb.
Keresztyénként együttérzek azokkal, akik elszenvedték mindazt, amit a linkelt cikkben olvashatsz. És keresztyénként nem értek egyet a helyzet agresszív megoldásával és a parttalan indulattal. És keresztyénként azt mondom, hogy mindenkinek joga van a nyugodt, tiszteséges, emberhez méltó élethez az egész földön, így ebben az országban is. És ha valakit az ehhez méltó jogában korlátoznak, akkor fel kell emelnem a szavam, illetve fel kell hívnom erre a figyelmet. Szánt szándékkal nem írtam le a saját véleményemet a bejegyzésben, és zártam azzal, hogy járjatok utána, mert az eset, ami egy igen érzékeny társadalmi problémára tapint rá, a mi felelősségünk is, hogy ha lehet, ne ismétlődhessen meg, és megtegyünk mindent (ha mást nem, elgondolkozzunk rajta), hogy kultúráltan, erőszakmentesen, keresztyén emberhez méltón oldódjon meg ez a kérdés. NAgy fájdalmam, hogy keresztyénként "csak" Isten szeretetéről beszélünk, de ha egy akkut problémával találkozunk, akkor lebénulunk, és nem tudunk, vagy nem merünk beszélni róla. Így egyfajta vitaindítást szerettem volna.

Sajnálom, hogy nem a továbbgonolást segítette elő a bejegyzés, hanem azt az érzést keltette, hogy keresztyén értékek mögé bújó cigányverő vagyok.

Elolvasva a válaszomat, kissé indulatosnak tűnik, ezért elnézést kérek.
Remélem, hogy nem elrisztalak a blogunktól, hanem sikerült elmondanom, mit és hogyan gondolok.

Köszi a választ.
Akkor ezek után röviden leírom, ami bennem kialakult azóta, hogy a mi blogunkon (Szeld Olajfa) szóba jött egyfelől a cigányság problémája, másfelől a gárdák
1. Azt gondolom, igenis külön kell foglalkozni a magyaro.-i cigányság speciális problémáival - tehát nem a szegénység körén belül kezelni. Ebben a kriminalizálódás épp úgy benne van, mint a romák elleni előítéletek.
2. Az, hogy Magyarországon csak ide-oda tologatják ezt a témát, rengeteg plusz indulatot szül.
3. A gárdák szerintem ebben az indulatban gyökereznek.
4. A lehető legrosszabb társadalmi válasznak tartom a gárdákat, és minden egyéb ötletet, ami megfélemlítésre, elriasztásra épít.
5. Sürgős szükség lenne értelmes lépésekre.
6. stb.

Köszi a gyors választ. Közel áll hozzám, amit pontokba szedve írtál. Valami ilyesmi felé kellen elmozdulnunk, mindazzal megfejelve, hogy a közhellyé vált, de számomra fontos tetsvérei szeretet jegyében történjen mindez.

Jó, akkor legyen...
Engem meg az idegesít, hogy "A" családnak tönkreteszi "B" család az életét, miért nem függetlenítik el attól, milyen etnikumhoz tartozik? Mert ott tartunk, ha pl. roma akkor már senki nem mer semmit csinálni, mert jönnek a kisebbségvédők, aktivisták, és már érinthetetlenek. És máris rosszabb a dolgog, jönnek a valódi rasszisták is (itt most nem a magyargárdára gondolok feltétlenül). És csak az a család fog szenvedni még jobban, akinek tönkretették már amúgy is az életét. Hisz az is rasszista cselekedet, ha segítséget kérnek.
A másik, hogy nagyon jó üzlet lett ez is: minél több "ügy" van, annál több "jogvédőt" lehet eltartani.
Arra is vissza kell emlékezzek gyerekkoromból, hogy nekem hány összetűzésem volt romákkal - és mivel egy alapvetően békés gyerek voltam, szenvedő félként. Hányszor állítottak meg a város főterén, hogy adjam oda a pénzem (100-200 ft), 12 évesként remegve mentem haza - egyesek szemében az a düh, amit a kifosztott kisfiú érzett már rasszista tett. Persze szerencsém volt, mert nem általánosítottam ebből, hisz jó néhány roma osztálytársam volt általánosban, és elmondhatom, barátaim voltak. (volt, mikor egy inzultust azért sikerült barátaimmal elkerülni, mert látták, hogy az egyik cigány barátomat üdvözlöm, akitől féltek.)
Az baj ott van, ha az egyébként problémás, másokra veszélyes romák takaróznak a rasszizmussal, kirekesztéssel, és nem lesz megoldva a probléma, sőt azokról terelődik el, akiknek tényleg segíteni kellene.
de ismét csak oda jutok, amit néhány kommentel ezelőtt írtam: ki kell mondani mindent, és minden jelentsen azt, ami. Az én indulatosságomat a dolgok elkenése, tudatos félreértése, torzítása váltja ki.
A keresztyén szeretetet pedig megérdemli egy (bármilyen kisebbség/többség által) gyötörtetett család is.
Bayerzsolt hangvétele pedig szokás szerint tényleg többször hagy kívánnnivalót maga után - ez azért baj, mert eleveszi a lényegről a hangsúlyt.

Mégvalami, miközben írtam, jött a szucsteri második kommentje!
Csak annyi, hogy igen, így kellene valahogy...
És higgadtan.
És még valami - megszólal belőlem a szociálpedagógus is :) - jó lenne, ha nem a politikusok, hanem az avatott szakemberek szava lenne a hangos. Mert vannak! csak - ahogy pl. a gyermekszegénységnél - csupán a kampányba kellenek húzó névnek, aztán megy a pénz, az akarat máshová...

Érdekes összehasonlítás a témához:
vastagbor.blog.hu/2008/06/19/a_galgagyorki_incidens_ket_forrasbol