A hétvégi hallgatást megtörve, némi beszámolóval szolgálok nektek, ami egyfajta sajátos reakció az előző bejegyzésre és annak kommentárjára.
A RENDről már röviden írtunk. A rengeteg program közt kettő volt, amin mindenféleképpen részt akartam venni. Levente Péter és Döbrentey Ildikó előadásai. Levente Pétert sokan Móka Mikiként ismerik, felesége pedig elismert meseíró. De nem e miatt keltették fel az érdeklődésem, és "fogtak meg" végül. Mindkét ember sugárzik az örömtől, életerőtől, szeretettől, és akarva-akaratlan ezt adják tovább mindenkinek, akivel csak találkoznak. Sugározzák a boldogságot. De nem a sokak számára elérhetetlen, már-már abszurd fogalommá váló boldogságot. A nagyon is reális, kézzel fogható boldogságról van szó, amit bárki elérhet, ha igazán el akarja érni. Röviden két dolgoról van szó: az egyik, hogy igazán csak másokkal együtt lehetünk boldogok.
Azaz igazi boldogság, amit másokkal is meg tudok osztani, a legjobb, ha a szeretteimmel. A másik, hogy nem karriert kell építeni, nem életszínvonalat biztosítani, hajtani mint az állat, hanem megtalálni azt az igazi küldetést (ahogy Ildikó fogalmazott: ami a mi saját titokcsomagunkban van elrejtve), ami az én küldetésem, amivel hasznára lehetek másoknak. Ennyire egyszerű, mégis sokakat elriaszt, mert teljesen ellentéte ez a mai feje tetejére állított világunknak. És ezért bizony küzdeni kell. De megéri. Sőt, igazán csak ez éri meg.
Csatlakozz!
