jan
23
2008
Morfondír V.
Kaptam, továbbadom:
"Engem azonban ismételten az bátorít meg, ha Krisztus képét látom a
szemeim előtt. Az élet iránti szenvedélye vitte őt a kereszten való
szenvedésre. Szenvedélyében és fájdalmában lesz világos előttem Isten
szenvedélye, amely erőt ad nekem ahhoz, hogy a halálnak ellenálljak.
...
Minél szenvedélyesebben szeretjük az életet, annál intenzívebben
tapasztaljuk meg az élet boldogságát. Minél szenvedélyesebben szeretjük
az életet, annál inkább megtapasztaljuk azonban az élet fájdalmát és a
halál halálos voltát. Nem egyszerűen az életben, hanem az életnek az
iránt való érdekében, amit szeretetnek nevezünk, tapasztaljuk meg a
boldogságot és a fájdalmat, abban leszünk egyszerre élők és halandók. Ez
az élet kettős passiója."
Jürgen Moltmann: Új életstílus
szemeim előtt. Az élet iránti szenvedélye vitte őt a kereszten való
szenvedésre. Szenvedélyében és fájdalmában lesz világos előttem Isten
szenvedélye, amely erőt ad nekem ahhoz, hogy a halálnak ellenálljak.
...
Minél szenvedélyesebben szeretjük az életet, annál intenzívebben
tapasztaljuk meg az élet boldogságát. Minél szenvedélyesebben szeretjük
az életet, annál inkább megtapasztaljuk azonban az élet fájdalmát és a
halál halálos voltát. Nem egyszerűen az életben, hanem az életnek az
iránt való érdekében, amit szeretetnek nevezünk, tapasztaljuk meg a
boldogságot és a fájdalmat, abban leszünk egyszerre élők és halandók. Ez
az élet kettős passiója."
Jürgen Moltmann: Új életstílus
jan
21
2008
Hétfő esti zene - Michel Petrucciani
...csak a szív számít, az akarat, az előretörés, önmagunk meghaladása. Nem a test számít, nem az arányos csontozat, a tökéletes alkat. A győzelem (és a szépség) a szívből indul, a vágy megvalósításából.
A szív számít, az erő, amit beleadunk, a küzdés, az alkotás. Mert van értelme. Emberek lehetünk, akik folyamatosanátrajzoljuk átlépjük, újragondoljuk határainkat.
A szív számít, az erő, amit beleadunk, a küzdés, az alkotás. Mert van értelme. Emberek lehetünk, akik folyamatosan
jan
19
2008
CtrlAltDel 3. - Egy kétszárnyú kapuról...
Üdv mindenkinek a még ismeretlen '08-ban. Megtöröm blogcsöndemet, de ismét elhallgatok, hogy valaki más szólaljon meg. Hogy beszélni tanítson minket. Hogy imádkozni tanítson...
***
Pilinszky János: Amikor imádkozunk (részlet)
...Az imádkozó embert módunkban áll megmosolyogni. Az imádság mégis pótolhatatlan, semmi egyébbel be nem helyettesíthető. Olyan bizalom, mely leginkább talán az utópiához hasonlítható, mégis homlokegyenest más. Az utópia dogmatikusan közelít a jövőhöz. Az imádság föltétel nélkül az örökkévalósághoz. Az utópia keserves erőpróba. Az imádság ujjongó vereség. A relatív elővételezett veresége az eredendő intelligenciával, a menyasszony veresége a vőlegény megtermékenyítő szerelmével, a bizonytalan veresége a teljes igazsággal, jósággal, az ember veresége Istennel szemben. Az imádság elővételezett nász, vendégség, atyai ház és terített asztal, akkor, amikor még senkink nincs, koldusok, tékozló fiúk és szomjazó-éhezők vagyunk.
Az imádság potenciálisan a lét legszélesebb, az univerzum, a teremtés, élet és halál legtágabb dimenziója. Kétszárnyú kapu. Az egyik szárnya fekete, a másik sötét. De az imádság mindkettőt kitárja. A küszöbön egy gyermek áll. Én állok, te állsz, ő áll, mi állunk.
...Az imádkozó embert módunkban áll megmosolyogni. Az imádság mégis pótolhatatlan, semmi egyébbel be nem helyettesíthető. Olyan bizalom, mely leginkább talán az utópiához hasonlítható, mégis homlokegyenest más. Az utópia dogmatikusan közelít a jövőhöz. Az imádság föltétel nélkül az örökkévalósághoz. Az utópia keserves erőpróba. Az imádság ujjongó vereség. A relatív elővételezett veresége az eredendő intelligenciával, a menyasszony veresége a vőlegény megtermékenyítő szerelmével, a bizonytalan veresége a teljes igazsággal, jósággal, az ember veresége Istennel szemben. Az imádság elővételezett nász, vendégség, atyai ház és terített asztal, akkor, amikor még senkink nincs, koldusok, tékozló fiúk és szomjazó-éhezők vagyunk.
Az imádság potenciálisan a lét legszélesebb, az univerzum, a teremtés, élet és halál legtágabb dimenziója. Kétszárnyú kapu. Az egyik szárnya fekete, a másik sötét. De az imádság mindkettőt kitárja. A küszöbön egy gyermek áll. Én állok, te állsz, ő áll, mi állunk.
"Istenem, mondjuk a küszöbön állva, egyedül benned van reménységünk. Én túl elnéző, vagy túl kegyetlen vagyok magamhoz. Bocsáss meg! Ölelj magadhoz! Túl életen és halálon. Ámen."
***
Tékozló társaim, irány haza! Hogy is van, emlékszünk?
...a zörgetőnek megnyittatik!
jan
18
2008
Blog és blogok, avagy mond meg hol blogolsz, megmondom ki vagy
Amit megeszel, az vagy, hangoztatták néhány éve vegetáriánus barátaim, amikor látszólagos undorral, de szerintem titokban irigykedve, nézték, ahogy sült kolbászt falatoztam, ízlelőbimbóim és gyomornedveim legnagyobb örömére. Nem hatott meg a fenyegetés, hogy esetleg sertéssé változok. Ehhez nem elég disznóságot enni, disznóságot is kell művelni. Tehát, amit eszünk, az nem tesz barbár hordává, még ha félig átsütött, enyhén véres marhaszeletről is van szó.
Azonban más a helyzet a véleményünkkel. Önmagunkat fejezzük ki, mikor véleményt alkotunk, akár a sajátunkat hangoztatjuk, akár egy számunkra elfogadott véleményformáló szavait ismételgetjük. Így van ez leírt szavainkkal is. Ennek fényében értelmezhető a fenti cím, és ajánlott olvasmány ez a cikk.
Azonban más a helyzet a véleményünkkel. Önmagunkat fejezzük ki, mikor véleményt alkotunk, akár a sajátunkat hangoztatjuk, akár egy számunkra elfogadott véleményformáló szavait ismételgetjük. Így van ez leírt szavainkkal is. Ennek fényében értelmezhető a fenti cím, és ajánlott olvasmány ez a cikk.
jan
17
2008
MorFONdír IV.
A karácsony elmúlt, kifújt a nagy adakozókedv, megnyugodtak az amúgy is csak ritkán felpiszkált lelkiismeretek. Azonban a rászoruló egész évben mások segítségére szorul, a hajléktalan egész évben az utcán él, az árva minden nap vágyik a szeretetre. Krisztustól nem a karácsonyi jótékonykodást, hanem a másik életében szeretettel való jelenlétet, az elesettnek való támasznyújtást tanultuk/tanuljuk. Ennek fényében klikkeljetek ide, ide is, meg oda.
Hozzánk szólás