feb
21
2008
Nagyböjti visszhangok - 123. Zsoltár
Spirituális visszhang-sorozatunkat Vat Vud írásával folytatjuk.
123. Zsoltár
Zarándokének.
Hozzád emelem tekintetemet,
aki a mennyben laksz.
Ahogy a szolgák uruk kezére néznek,
vagy a szolgáló úrnője kezére néz,
úgy nézünk mi Istenünkre, az ÚRra,
míg meg nem könyörül rajtunk.
Könyörülj URam, könyörülj rajtunk,
mert torkig vagyunk a gyalázattal!
Torkig vagyunk már
az elbizakodottak gúnyolódásával,
a gőgösök gyalázkodásával.
Zarándokének.
Hozzád emelem tekintetemet,
aki a mennyben laksz.
Ahogy a szolgák uruk kezére néznek,
vagy a szolgáló úrnője kezére néz,
úgy nézünk mi Istenünkre, az ÚRra,
míg meg nem könyörül rajtunk.
Könyörülj URam, könyörülj rajtunk,
mert torkig vagyunk a gyalázattal!
Torkig vagyunk már
az elbizakodottak gúnyolódásával,
a gőgösök gyalázkodásával.
Úr-szolga. Kevélyek-alázatosak. Gyalázkodók-kiszolgáltatottak.
Mind olyan viszonyrendszerek, amire ma már nem látunk magunk körül egyértelmű mintákat. Nem olyan egyértelműt, mint a zsoltáríró. De a zsoltár hangulatával tudunk azonosulni. Minket is támadnak. Minket is megaláznak, ők. Ki vagyunk szolgáltatva nekik. Ezek egyszerű egyismeretlenes egyenletek. Csak megmondjuk, hogy kik az "ők" vagy épp a "nekik" és már panaszkodhatunk, mert minket bántanak a kevélyek. Isten népe életében gyakran olyanok is kevéllyé válnak, akik kritikát mernek mondani a "szent nép"-ről. Ha valaki nem képes végig ülni egy unalmas, üres istentiszteletet, könnyen válhat "csúfolkodóvá". Ha valaki "képmutatónak" lát, és annak is nevez, egyszeriben "kevély" lesz. A kritikája pedig leppattan rólunk, az "Úr méltatlan bár, de elhívott szolgáiról".
Az "egekben lakozóra" néző ember tudja, hogy lent van. Ott, ahol a többiek. A kevély nem mer felnézni, mert megdöbbenne, hogy lent van. Igyekszik lefele nézni, hátha talál másokat, hogy fölhelyezhesse magát a trónjára. A lefele tekintő egyház végtelenül hiteltelen és magányos marad önigazultságában.
Karinthyről járja az a történet, hogy egyszer a forgalmas pesti utcán egy háztetőt kezdett mereven bámulni. Lassan egyre többen álltak meg és keztek keresgélni ott fönn valamit, amit az író nézhet. Hirtelen benépesült a tető különféle lentről kivetített agyszüleményekkel. Fél óra elteltével az író hirtelen távozott. Mögötte maradt egy felfele néző tömeg. Amikor az egekben lakóra nézünk, olyan irányba nézünk, ami szokatlan. Lenézni nem nagy újdonság. Azt mindenki igyekszik hamar megtanulni. Ha tudunk felnézni, az már meglepő. Ez a meglepetés mások tekintetét is gyakran oda irányítja. Ennek a háznak a tetején ráadásul ott ül az "egekben lakozó".
Ebben a szösszenetben mindenki néz mindenhová! Most akkor én hova is nézek?
Mind olyan viszonyrendszerek, amire ma már nem látunk magunk körül egyértelmű mintákat. Nem olyan egyértelműt, mint a zsoltáríró. De a zsoltár hangulatával tudunk azonosulni. Minket is támadnak. Minket is megaláznak, ők. Ki vagyunk szolgáltatva nekik. Ezek egyszerű egyismeretlenes egyenletek. Csak megmondjuk, hogy kik az "ők" vagy épp a "nekik" és már panaszkodhatunk, mert minket bántanak a kevélyek. Isten népe életében gyakran olyanok is kevéllyé válnak, akik kritikát mernek mondani a "szent nép"-ről. Ha valaki nem képes végig ülni egy unalmas, üres istentiszteletet, könnyen válhat "csúfolkodóvá". Ha valaki "képmutatónak" lát, és annak is nevez, egyszeriben "kevély" lesz. A kritikája pedig leppattan rólunk, az "Úr méltatlan bár, de elhívott szolgáiról".
Az "egekben lakozóra" néző ember tudja, hogy lent van. Ott, ahol a többiek. A kevély nem mer felnézni, mert megdöbbenne, hogy lent van. Igyekszik lefele nézni, hátha talál másokat, hogy fölhelyezhesse magát a trónjára. A lefele tekintő egyház végtelenül hiteltelen és magányos marad önigazultságában.
Karinthyről járja az a történet, hogy egyszer a forgalmas pesti utcán egy háztetőt kezdett mereven bámulni. Lassan egyre többen álltak meg és keztek keresgélni ott fönn valamit, amit az író nézhet. Hirtelen benépesült a tető különféle lentről kivetített agyszüleményekkel. Fél óra elteltével az író hirtelen távozott. Mögötte maradt egy felfele néző tömeg. Amikor az egekben lakóra nézünk, olyan irányba nézünk, ami szokatlan. Lenézni nem nagy újdonság. Azt mindenki igyekszik hamar megtanulni. Ha tudunk felnézni, az már meglepő. Ez a meglepetés mások tekintetét is gyakran oda irányítja. Ennek a háznak a tetején ráadásul ott ül az "egekben lakozó".
Ebben a szösszenetben mindenki néz mindenhová! Most akkor én hova is nézek?
feb
18
2008
Nagyböjti visszhangok - 122. Zsoltár
Az alábbi írás von Rad tollából való (természetesen nem az ószövetségtudós, hanem a blogunkra írogató von Rad) :
122. Zsoltár
Grádicsok éneke, Dávidtól.
Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
Ott áltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek,
az Úr nevének tiszteletére.
Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kívánhassak jót tenéked.
Grádicsok éneke, Dávidtól.
Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
Ott áltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek,
az Úr nevének tiszteletére.
Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kívánhassak jót tenéked.
Múltkor Szegeden voltam, volt két felesleges órám. Mit csináljak? Máskor, két hónappal ezelőtt mikor itt jártam, ezt az időt egy kávézóban töltöttem. Kint iszonyat hideg volt. Jól esett a hosszú kávé, a hangulat, könyv is volt nálam.
Most viszont nem volt kedvem beülni sehova. A Tisza parton nagy a forgalom, zajos, sokan sétálnak.
Úgyis a Dómnál jártam gondoltam bemegyek. Protestáns vagyok, de szeretek beülni katolikus templomokba. Nem néztem körül, csak becsuktam a szemem. Hallgattam a hangokat. Igyekeztem úgy ott lenni, hogy nem a szememmel fogadok be, hanem a fülemmel. Miután már nem volt új és ismeretlen hang, befele kezdtem fordulni.
Engedtem feljönni azt, ami fel akart jönni: képek, érzések, gondolatok, benyomások. Olyan voltam belülről, mint egy impresszionista festmény. Nem próbáltam rendet rakni, csak moziztam belül.
Érdekes, nem volt ijesztő, sem a csend, sem a látvány. Nem éreztem kényszert, hogy szavakba szűkítsem azt, ami feljött és megmagyarázzam Istennek ki vagyok, mi vagyok!
Jó volt tudni és érezni, hogy ért engem. El vagyok rejtve Benne és a templom csendjében. Örültem, hogy nemcsak templomba mentem, hanem közelebb Hozzá és közelebb magamhoz.
Jók ezek a hosszú, mély negyed órák.
Most viszont nem volt kedvem beülni sehova. A Tisza parton nagy a forgalom, zajos, sokan sétálnak.
Úgyis a Dómnál jártam gondoltam bemegyek. Protestáns vagyok, de szeretek beülni katolikus templomokba. Nem néztem körül, csak becsuktam a szemem. Hallgattam a hangokat. Igyekeztem úgy ott lenni, hogy nem a szememmel fogadok be, hanem a fülemmel. Miután már nem volt új és ismeretlen hang, befele kezdtem fordulni.
Engedtem feljönni azt, ami fel akart jönni: képek, érzések, gondolatok, benyomások. Olyan voltam belülről, mint egy impresszionista festmény. Nem próbáltam rendet rakni, csak moziztam belül.
Érdekes, nem volt ijesztő, sem a csend, sem a látvány. Nem éreztem kényszert, hogy szavakba szűkítsem azt, ami feljött és megmagyarázzam Istennek ki vagyok, mi vagyok!
Jó volt tudni és érezni, hogy ért engem. El vagyok rejtve Benne és a templom csendjében. Örültem, hogy nemcsak templomba mentem, hanem közelebb Hozzá és közelebb magamhoz.
Jók ezek a hosszú, mély negyed órák.
feb
18
2008
Ördögi illatok - luxus, érzékiség csábítás...
Azt hitted, a Pokol kénköves légteréhez kénköves aromát adagolnak? Hogy fullasztó, forró, mérgező az atmoszféra? Akkor nagyot tévedtél! Figyelj csak!
Templomunk postaládájában ma reggel egy reklámfüzetet találtam. A szokásos akciók, kihagyhatatlan temékek, egyszeri ajánlatok, óriási lehetőségek... Mígnem elém tárult az egyik reklám (két részletben - mert úgy olvasható):
Fallen angel parfüm - na ja! Bukott angyal parfüm, sátán kölni! Hát a csábításban, elismerem van jártassága az ördögnek! Meg a testápoló is kell, hogy kenegessük múlandóságunkat!
Ami igaz, az igaz, az univerzum (értsd láthatók & láthatatlanok cakkumpakk) első jól kivitelezett marketingakciója a kísértő bukott angyal kígyó képében prezentált tiltottgyümölcs-kampánya volt!
És ki tudja - lehet, valami apokrifban benne is van - valójában így történt az esemény:
Kígyó: - Valóban nem lehet enni a kert egyetlen fájáról sem?! Minő igazságtalanság!
Éva: - Nem! Csupán egyetlenről van megtiltva az evés!
K.: - Aha! Hát ez az! Nem is értem, hogy foszthatták eddig meg az emberiséget ettől a gyümölcstől! Pedig az a legfinomabb! de nincs semmi baj, itt vagyok én! És még - csak most, csak Önnek, Asszonyom! - akciós is! Most egy kóstoló, fizetni később kell, sőt, átruházhatja utódaira is a törlesztést! Gondolja meg!
É.: - Nem is tudom! Meg kellene beszélnem a férjemmel! Bár igazán a vásárlásba nem szól bele, meg különben is, az akciókért ő is oda van! Én is egyedi vétel vagyok - és hogy örült nekem!!!
K.: - Az, meghiszem, Asszonyom, egy ilyen csinos hölgynek ki ne örülne?! De figyeljen csak, hogy lássa, mennyire fontosak nekem, és hogy nem a profitért csinálom, nem is egyet adok, hanem ajándékba, csak ma, csak Önnek, még egyet!!!
É.: - De hát tilos!
K.: - Ugyan már! Hát megvonják maguktól a legmodernebb vitaminokat? Ugye nem, különben is, ha esznk belőle, olyanok lehetnek, mint az Úr! És még kézpénzt sem kérek, mondtam, hosszúlejáratú kölcsön, itt a papír - az apróbetűt nem kell elolvasni csupán formaság, tudja, az akadékoskodó törvények,a Felsőbbség mindig ezen a jogon szöszöl, meg a Felügyelet! Itt írja alá Ön, itt meg a kedves Férje! És máris Önöké a legszebb, legjobb gyümölcs!!!
Lehet, parfümöt is kapott Éva ajándékba? Ha igen, akkor bizonyára Fallen angel parfümöt... Ami most csupán 999 forint!
Bár szerintem stílusosabb lett volna 666 forintért árulni.
Ez hát a Lucifer & Inferno PR. Co egyik posztmodern terméke... Csak ma, csak nekünk! Luxus, érzékiség, csábítás...
Vélemény?
feb
16
2008
hetiZENE - Gitár, kicsit másképp...
Újraértelemezve fojtatnám az eddig "Hétfő esti zene" címmel futó rovatomat. A cél ugyanaz, csupán az elnevezés más... Sajnos, az olykor meglepetésszerűen kaotikussá váló időbeosztásom nem engedni, hogy kössem a bejegyzéseket akaróhozhétfőhöz, így hát kénytelen voltam egy kevésbé fixált rendszert kreálni: hetente, de nem tudom mikor és zene. Legyen hát meglepetés...
Msot pedig jöjjön három videó, ahol a gitár nevezetű hangicsáló szerszámon való átértelmezett játékmódot mutatnám be. A harmadik esetben a hangszer is meglehetősen érdekes.
Ímé:
1. Erik Mongrain
2. Egy már ismeretebb név, Andy Mckee, nézzetek rá a többi videójára, nagyon tud a fickó!
3. Végül régi nagy kedvencem, Pat Metheny az őáltala kifejlesztett picasso gitárral. (Róla még lesz a későbbiekben szó.)
feb
15
2008
Nagyböjti visszhangok - 121. Zsoltár
Zarándokének.
Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?
Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!
Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.
El Camino, Tao, út Jeruzsálembe. Minden zarándoklatnak egy célja van: az út. Minden zarándoklat kettős: út fölfelé és út befelé. Minden zarándoklat megköveteli a lemondást, a harcot önmagunkkal, Istennel, ördöggel, a természettel.
Van rossz zarándoklat is. Ha végig akarunk rohanni az úton, mert nem értjük, csak teljesíteni akarjuk. Vagy el sem indulunk, csak elméletben tesszük meg. Kifogásként egész életünket felhozzuk, hogy miért nem induljunk. És a zsoltár csendesen megint: miért félsz, ha az Úr őriz téged? Indulj, ne késlekedj! Határozd el magad, állj fel a gép elől, és indulj a másik felé, a jövő felé, Isten felé, önmagad felé! Zarándoklat nélkül szánalmasan szegény maradsz.
Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?
Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!
Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.
121. Zsoltár
El Camino, Tao, út Jeruzsálembe. Minden zarándoklatnak egy célja van: az út. Minden zarándoklat kettős: út fölfelé és út befelé. Minden zarándoklat megköveteli a lemondást, a harcot önmagunkkal, Istennel, ördöggel, a természettel.
Van rossz zarándoklat is. Ha végig akarunk rohanni az úton, mert nem értjük, csak teljesíteni akarjuk. Vagy el sem indulunk, csak elméletben tesszük meg. Kifogásként egész életünket felhozzuk, hogy miért nem induljunk. És a zsoltár csendesen megint: miért félsz, ha az Úr őriz téged? Indulj, ne késlekedj! Határozd el magad, állj fel a gép elől, és indulj a másik felé, a jövő felé, Isten felé, önmagad felé! Zarándoklat nélkül szánalmasan szegény maradsz.
Csatlakozz!
Hozzánk szólás