Vallásos Ábrándozók

Tom Petty

Szombat esténként néhány ismerősöm végigizgulja (f)Uri Geller sóműsorát. Elszántam magam, hogy megnézem. Csak a feléig tudott lekötni, de némi agymenéshez ez is elég.

Egy fiatalember mutatványát láthattam, aki ügyesen manipulált egy sztárvendéget. Utána maga a mester (sic!) mutatott egy trükköt, amit otthon, a tv előtt is meg lehet csinálni, és egy ország ámul, jé tényleg működik!
Ügyes. Engem is majdnem megtévesztett, de lebukott, mert olyan trükköt mutatott, amit kamaszkoromból ismertem. Ami a baj ezzel, hogy rengetegen bedőlnek neki. Mindent elhisznek, amit látnak, a mester szavait isszák, lélegzetvisszafojtva várják a katarzist. És lőn. Uri Geller ad vala nekik  katarzist.

Látványos só, amiben úgynevezett sztárvendégek is szerepelnek, akik közül egy-kettőt láttam eddig, a többi ismeretlen volt, bár nem hiszem, hogy sokat vesztek azzal, ha nem tudom, miként lettek sztárok. Nos, ezek a sztárok hitelesítik a műsort, amellett, hogy növelik a nézettséget. Hitelesítik, mert ők, mint sztárok, mint a médiazabálók példaképei, ott vannak, és jelenlétük, a produkcióban való részvételük, egyértelmű hitelesítés.

Mentalista. Ezzel a jelzőből névvé változtatott szóval illetik a fellépőket. A wikipédia szerint: A mentalizmus egy ősi előadóművészeti ág, gyakorlói, a mentalisták, olyan előadóművészek, akik éleselméjűségüket használják arra, hogy a hipnózis vagy szuggesztió alapelveivel a gondolatolvasás, a pszichokinézis, a prekogníció, telepátia vagy az elmekontroll illúzióját keltsék. Szóval szemfényvesztők. Régiesebb kifejezéssel illuzionisták. Semmi több. Mégis úgy van az egész beállítva, hogy akaratukra akár a hegyek is megmozdulnának, ha ezt szeretnék. És természetesen szimpatikus, jóképű személyek. A produkció előtt egy rövid bejátszás a mentalistáról, ahogy gyermekek között van, tanítja őket arra, hogyan használják rejtett képességeiket. És szegény gyerek bedől neki. Elhiszi, hogy csodagyerek, de nem azért, mert anyuék mindennél jobban szeretik, vagy jó képességei vannak, hanem mert a mentalista, jelen korunk papja, szakrális személye, ezt mondja neki. Azt már nem mutatják, amikor a gyermek hazamegy, és nem működik otthon, ami a mentalistának működött a suliban, amíg a tv felvételt készített.

A mester, aki valamikor ünnepelt sztár volt, gazdag, hatalmas, stb. ma kissé öregecskén, de jó erőben kilincsel az országok nagy médiumainál sóműsorával. A mester pénzért mester. Amúgy nem. Amúgy elmehetünk a sóhivatalba. Ha nem fizetünk, nincs tv, akkor nincs mentalista mutatvány, akkor nem vezet egy országot az orránál fogva.

És a Mester? A Mester valódi csodákat tett, gyógyított, halottakat támasztott fel, de ez neki csak ujjgyakorlat volt. És nem pénzért, népszerűségért, egyébért tette. Csak azért tette, hogy szavainak súlya legyen. És mikor rá figyeltek, azt mondta: szeressétek egymást, ahogy én szeretlek titeket! Aztán megmutatta, hogyan kell igazán szeretni, és meghalt értünk. Az igazi mutatvány ez után következett, mikor feltámadt. De a Mesterre ma senki sem kiváncsi. Az igazi csoda elfogadhatatlan annak, aki bedől egy mondvacsinált mesternek.
Nem tud lekötni a szombat esti láz, mert az igazi történet, a valódi csoda a mai napig ámulattal tölt el.