máj 13 2009

HetiZENE - Lajkó Félix

Már rég készültem Félixről írni, de mindig elodáztam, mert nem tudtam igazán megfogni, mit is jelent számomra az ő zenéje. Először úgy hallottam muzsikálni, hogy félig kilógtam a koleszerkélyen, hogy átlássak a közeli szórakozóhely udvarára, ahol épp javában folyt a koncert. Nem tudtam, mi ez, de képtelen voltam elszakadni tőle. Aztán kölcsönkértem agyonmásolt kazettákat, majd néhány éve végre megvettem az első cd-met. Szinte minden alkalommal megszűnik a külvilág, magával ragad valami belülről feltörő erő, libabőrös lesz a bőröm. Soha nem tudom megunni. De ezzel még közel sem vagyok ahhoz, amit átélek, mikor hallgatom.

Egy délvidéki fiú, aki igen szűkszavú, még a nagydumás Fábry is alig tudja szóra bírni. Ő a zenén keresztül mondja el, amit mások szavakkal.

Az alábbi zenéket szigorúan tilos beépített vagy asztali hangszórókon hallgatni! Tessék rádugni a gépet az erősítőre, minden mást kikapcsolni, és hátradőlve alámerülni!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://preka.blog.hu/api/trackback/id/tr421119473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása