1.
Hittaóra, ismétlés. A sorminta: mely bibliai személyekről is tanultunk az elmúlt évben? Hol könnyebben, hol nehezebben, de jöttek a nevek: Mózes, Áron, Józsué, Gedeon, Sámson, Dávid, Salamon... Itt akadtunk el.
-Volt még valaki! Egy érdekes ember...
-? ... Király volt?
-Nem. De volt dolga eggyel, aki nem volt jó király...
-Próféta volt?! Csodákat is tett! Tudom már! Nem jut eszembe a neve...
-Nem baj! Úgy hívták, Illés.
-Aha! Tényleg! Őt sodorta el az a tüzes szekér!
2.
Egyszer volt két konfirmandus tanítványom (ekkora volt a kis szórványcsoport), akikkel valahogy nem találtuk az összhangot. Próbáltam mindent, viccestől a szigorúig, de nem volt foganatja. Aranyosak voltak, vidámak, de valahogy az élet lényegesebb és komolyabb fele messzire elkerülte őket, még annál is jobban, mint átlagos kortársaikat. Egyszerűen nem ment a dolog, ráadásul az alapdolgok sem maradtak meg - kb. egy óra volt az az idő, amíg megtalálhatók voltak az adatok, utána delete ott bent... Hogy a kiégést elkerüljem, cinikusra vettem a figurát, a jó hangulat megmaradt, és túléltük az órákat.
Egyik alkalommal az Atyáról, mint teremtőről tanultunk. Elmeséltem a bibliai sztorit a teremtésről, alaposan végigvettük, lépésről lépésre. Az alapos kivesézés után egy két tisztázó kérdés következett. Ment is döcögve, míg:
-Akkor, láttuk, hogy zajlott le a hét nap! Ki a teremtés koronája? Ki az, aki a megteremtett élőlények közül a legfejlettebb? - fordultam egyikőjükhöz.
-Öööö... Isten? - kérdezte zavartan.
-?! Nem. - mosolyogtam - tényleg Ő a legnagyobb, aki létezik, de itt most teremtményekről van szó. Azok közül, akiket megalkotott, ki áll a legközelebb hozzá?
-...
-Segítek - mondtam, és gondoltam - ... Három lehetőséged van: a: kvarckristály; b: a nyúl; c: az ember. Na melyik a teremtés koronája?
-Öööö... A nyúl?!
Na itt kiszakadt belőlem és csoporttársából a nevetés. mentségemre legyen mondva, pár másodperc pislogás után ő is kacagott, rájött a megfejtésre...
FRISS! A helyes válasz itt most tényleg a nyúlon túl volt...
Csatlakozz!
