Mai elmélkedésem közben olvastam, a jezsuitáknál ezt:

Gondolatok megfontolásra és imádságra, erre a hétre

Habakuk próféta a hívők zavarodottságának adott hangot a gonoszság misztériuma láttán (1,13): "Miért tekintesz hát e hitszegőkre, miért hallgatsz, amikor a gonosz elnyeli a nála igazabbat?" Mikor azt olvasom az újságban, hallom a hírekben és látom, hogy korrupt, kegyetlen és fondorlatos emberek lelépnek, felhúzom magam a talányon. Miért gyarapszanak a bűnösök?
Uram, Te türelemre intetted Habakukot: "az igaz élni fog hűségéért". Jézus is erről beszélt; a konkoly együtt növekszik a búzával, de végül Isten aratja le mindkettőt. Sőt, Jézus azt mutatta meg, hogyan kell a szenvedés és halál, a csalás és gonoszság elé állni - a szeretet az, ami legyőzi őket.
Segíts ehhez a türelemhez, segíts erre a szeretetre.
___________________________________________________________________

Gondolatok a pénzügyi válság kapcsán

Eza  pénzügyi zűrzavar kétféleképpen érinti imámat, Uram. 

Néha erkölcsi felháborodást érzek a nagy halak egyre növekvő telhetetlensége miatt, aki a gyengék rovására akarják még tovább növelni nyereségüket. Abban bízom, hogy lehull a hályog szemükről és meglátják az emberek valós világát, és észreveszik kapzsiságuk hiábavalóságát, mely egyre több és több pénz birtoklására vágyik. " Mit ér az embernek, hogy megszerzi az egész világot, ha a lélek kárát vallja?" (Mk 8,36) De tudom, hogy az ilyen felháborodás nem mindig a Lélek indíttatásából származik, lehet inkább káröröm, aminek kevés köze van a jótékonysághoz. Meg kell nézzem jobban. 

Máskor félelem és bizonytalanság lesz úrrá rajtam magam és szeretteim miatt. Ez önmagamra irányítja tekintetemet. A bizonytalanság önzőbbé tesz, és kevéssé gondolok mások szükségleteire, felemészti emberségemet, elhomályosítja fogékonyságomat az emberek iránt, hogy fontosabbak a pénznél? Vagy az egész világra kiterjedő kavarodás erősíti együttérzésemet? A szegénység nem önmagában jó, hanem csak akkor, ha Isten iránti mélyebb bizalomra vezet, ami a nagylelkűség édestestvére: ritka kegyelem - emlékezzünk Jézus csodálatára a szegény özvegy két fillére kapcsán (Mk 12, 41-43).