Szjaki gyorsabb volt. Lelőtte ma esti témámat. Nem baj, a jó zene fertőz. Azért folytatnám/befejezném.
Maszkura és a tücsökraj
A 2007-es marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál területére nézve második színpadjához keveredtem egyik délután. Maszkura és a Tücsökraj - olvastam a műsorfüzetben, és még pár tölteléksort, ami felkeltette az érdeklődésemet. Intuíció alapján mentem (zenében általában 90% megérzési sikerrel rendelkezem...), láttatlanba - és hallatlan jó zenét találtam.
És maradtam... Fesztiválforgatagos dobhártyavisszhangom ilyen gyorsan még nem állt le soha. Valami játékos, könnyed jazz szólt, elsőre is jó énekkel, szöveggel. Visszaemlékezve: az első gondolat a görcsnélküli zenélés, észrevétlenül, de érzékelhetően használt tudás, csomagolásmentes hangok. Nem magáért való muzsika, a közönségnek szólt, adni képes emberek tették elénk, amit tudnak (eleget). Zenészek hangszerekkel, allűrök nélküli kommunikáció (igen, az, még van ilyen!), és egy énekes elölálló, megbújva egy tangóharmónika mögött.
Maszkura nemrappes oldalát hallottam ott, akkor. Ha volt is hiphop, már nem emlékszem. Később hallottam a műfajban járatosabb testvéremtől, hogy a Háborgató Maszkura név ismerősen cseng a honi under-hiphop közösségben. Több oldali tehetség - nem meggyógyulni. Előre is köszönjük.
Tehát, ami megmaradt, az a bensőséges, százszázalék-koncentrálós zenehallgatás, és ennek az élménye (ami egy fesztiválon valljuk be, nem rossz...). Meg néhány fotó, amit ott készítettem. És most sikerült gépem zenegyűjteményébe szereznem egy albumot. Még mindig jó, legyen akár kreatív szódarálós hangfüzér, vagy kisterületen-füsthömpölygős búbahajló refrén. És minden úgy, hogy jó muzsika hordja a hátán a szót. Mégegyszer, köszi...
Egy kis YouTube bizonyíték:
És egy nagyon jó szám a Ludditák "Tizenegyes" című albumáról (szintén remek zenék!!!), itt Maszkura vendég, címe 88.8
Csatlakozz!
