jún 24 2009

Kocsmapolitika

Szóval van ez az ember, akiről érdeksek dolgok derülnek ki. Most épp ez. A hetvenes években megvert egy magyar raktárost. A magyarázat: büszke rá, különben is a másik kezdte, mert meglökte. Mintha egy verekedő gyerek ürügyét hallanánk. "A másik kezdte!" De ez csak egy a sok közül. Ehhez társul még a jól bevált indulatpolitika, ahogy megszoktuk, a söntés mellől. Hiába mikrofon, öltöny, nyakkendő, borotvált arc, mindez csak kocsmapolitika. És hogy miért szánok rá néhány sort Jan Slotára? Mert szívesen megkérdezném tőle, hogy szerinte ez az egész izgatás, amit tesz, kinek használ? A szlovákoknak? Nekik ugyan nem, mert nemzetközi megítélésük csak rosszabb lesz, s ha a magyarokból bűnbakot csinálnak (már csináltak), attól nem oldódnak meg a problémáik. A kisebbségi magyaroknak? Nekik végképp rossz. Nekünk? Csak a feszültség nő bennünk. Jan Slota csak azt éri el, hogy a Magyarországra átjövő szlovákokat meglátva nehéz és mély indulat moccan meg bennünk. S ha átlátogatunk Felvidékre, akkor némi szorongással nézünk körbe, nem akar-e nekünk ugrani egy felbőszített fanatikus, mert édes anyanyelvünkön beszélünk, s nem akarja-e összerugdalni az autónkat, mert rajta van az az apró kis "h" betű?

Kedves Szlovákok! Elég szégyenletes ez az ember. Vállalhatatlan. Érdemes lenne parkolópályára állítani.


A bejegyzés trackback címe:

https://preka.blog.hu/api/trackback/id/tr851205211

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner 2009.06.24. 13:40:03

A magyarverő Slota büszke tettéreJán Slota büszke arra, hogy a hetvenes években megvert egy magyart, aki munkahelyén, a Nemzetközi Nőnapon magyar dalokat játszott.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása