több,mint nagyon jó ! Eszembe jutott a saját adalékom: beleszülettem a református kereszténységbe, de aztán ennek hagyatéka el- és lemaradt. Egyszer elmentem felbuzdulásból egy bibliaóraszerűségre, ráadásul egy kedves lányt is megfűzve, de így duplán éreztem hülyén magam, mert a nekik természetes énekek, igeolvasások nagyon idegennek hatottak elsőre és persze rögtön gondoltam, hogy neki is... Érdemes tovább és kigondolni, mert nem kevés hasonló beleszületett hátterű is van "odakint", akik ma már sokszot elég komoly tévhitekkel élnek mind a kereszténységgel, mind a reformátussággal kapcsolatban

Hát, itt, Dunántúlon nagyon drukkolunk ám neki!
Erőspista, mint "kívülről jött" ember, tökéletesen egyetértek veled, annak idején engem sem az istentisztelet fogott meg, abba "bele kellett tanulnom". Ám sokszor a gyülekezet kisugárzása és/vagy a lelkipásztor alkalmatlansága dönti rommá a kapcsolódást. Egy dinamikus, befogadó, nyitott közösség még százéves körítéssel is vonzó tud lenni. Emellett sürgősen új lehetőségeket kell kigondolni, megvalósítani, mert sokan lennének, akik csatlakoznának "kívülről" is.
Ebben is jó volt Püspök Úr megnyilatkozása, felülről erősít...
Még valami! Fontos lenne, hogy ne csak a lelkészek, hanem a "laikus" gyülekezeti tagok is kapcsolódjanak be ebbe a munkába. Sokszor többet ér egy nemlelkész hívó szava, mint a papé, hisz neki ez a munkája.
Gondolkozzunk együtt!

Egyetértek mindkettőtökkel és kiemelném azt a gondolatot, ami megfogott a riportban. Az "indirekt evangélizáció", arra mutat rá, hogy az élet nagy kérdéseire MA IS választ tud adni a Biblia. És mindezt az "indirekt evangélizáció" úgy teszi, hogy az szembesíti az embereket az élet nagy kérdéseivel (és ez ami nagyon hiányzik az emberek életéből, a mindennapok taposómalmából). Az pedig hogy mennyire aktuális a missziológiai módszerek újragondolása itt egy erre figyelmeztető cikk: www.hetivalasz.hu/cikk/0904/valsag_ezoteria ([Pisti, az aragorn] hívta fel a figyelmet itt ezen a blogon egy korábbi bejegyzés kommentjében).
A cikkből kiemelnék egy részletet:
"... egyház elveszítette társadalomszervező és "lélekápoló" szerepét. Fabiny Tamás evangélikus püspök nem is tagadja: a misztikus útkeresésipar sikere egyben a keresztény felekezetek kritikája...Ha hosszan tart a gazdasági válság, s nem alakul ki valamilyen társadalomszervező erő ... akkor csak fokozódik az útkeresés..."
A keresztény felekezeteknek újra "társadalomszervező erő"-vé (hitelessé, Isten igazi képviselőivé ...) kell válniuk.
Szerintem itt egy jó példa arra, hogyan adjon választ az egyház az élet nagy kérdéseire (még akkor is ha ez egy nagy speciálisan magyar kérdés): www.majus22.org A logója nagyon találó ezért "magamévá" tettem.