Mindig is izgatott József személye. Az apa, aki igazából csak nevelőapa. Neve az evangéliumok első lapjain jelenik meg, aztán eltűnik. Többet nem említi senki. Talán meghalt, talán csak nem volt fontos, vele kapcsolatos történet, amit érdemes lett volna lejegyezni.
József a háttérbe szorult. Jelentéktelenné vált. De mégis Máté evangéliuma Jézus születését az ő szempontjából írja le. József, aki el akarja küldeni a feleségét, mert úgy gondolja, hogy megcsalta. Bár az angyali jelenés arról beszél, hogy Isten akarata szerint való Mária áldott állapota, mégis Józsefnek áldozatot kell hozni, hogy ezt elfogadja. Ebből a szempontból a karácsony számomra több, mint a szent gyermek születése, a Megváltó eljövetele. József szemszögéből a karácsony nekem bizalom, személyes áldozathozatal, megbocsátás, a megtört, megromlot kapcsolat helyreállítása. A "szeretlek annak ellénére, aki vagy, amit tettél velem" megélése. Igazából Józsefen múlt, hogy Mária nem egyedül szülte meg és nevelte fel Jézust, hogy nem csonka családban kellett éljenek. Józsefen múlt, hogy el tudtak menekülni Egyiptomba Heródes haragja elől. Józsefen múlt a család jövője.
Amikor József meghozza a döntést, hogy felneveli a számára idegen gyermeket és nem kergeti el feleségét, akkor nehéz döntést hoz meg. De ez a döntés kihatással van a mai napig az egész emberiségre. Nagy kérdés a számomra, hogy hasonló helyzetben tudok-e ekkora áldozatot hozni, le tudok-e mondani a saját sértettségemről, önérzetemről egy nemesebb cél érdekében?
Csatlakozz!
